Témakörök: Településtörténet  /  József Attila és Balatonszárszó  /  Szárszói konferenciák  /  Hitélet

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET  

A terület már az újkőkorszak korában is lakott volt. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék.

Első írásos említése Zarrosozow írásmóddal 1082-ből származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században épült és a 18. század végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve a templomban és annak közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un. Kiserdei dűlőben, ami a későbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett.

Szárszó a Rákóczi-szabadságharcot követő nyugalmasabb időben költözött a mai helyére, ahol az 1715-ös népösszeírás 16 magyar jobbágyot talált. A falu 1733-tól a Hunyady család birtoka a környező településekkel együtt. 1743-ban kezdték el az oktatást a katolikus iskolában, 1800-ban a reformátusban. 1843-ban épült klasszicizáló stílusú református templom. Szárszó a 19. században gyors fejlődésnek, gyarapodásnak indult, amihez nagyban hozzájárult az 1861-ben elkészült a Déli Vasút – bár megállója egy ideig Szemesen volt -, valamint a század végén meginduló Balatoni fürdőkultúra. A fürdőtelep kialakulása az 1904-es parcellázással kezdődött. 1910-ben alakult a „Fürdőegyesület”. 1913-ra a vasúti megálló mellett posta, távírda és távbeszélő is található a kisközségben. Az első világháború 50 szárszói áldozatot követelt. 1923-ban megalakul a körjegyzőség, egy évvel később az első hitelintézet, míg 1930-ban megnyit a gyógyszertár.

1928-tól kezdve (1951-ig) minden nyáron megtartották a Szárszói Konferenciákat - a Soli Deo Gloria Diákszövetség szervezésében - ahol fiatalok ezrei cserélhették ki gondolataikat a nemzet szellemi életével kapcsolatban. 1943-ban rendezték meg a leghíresebb „szárszói konferenciát”, melynek témája a magyarság helyzete, esélyei, jövője a világháború után voltak.

A második világháborúban 34 szárszói katona vesztette életét.

1947-ben nyílt meg az első óvoda. 1948-ban egyesült a két felekezeti iskola, ami 1961-ben költözött át a mai modern épületébe. 1972-ben nyitották meg a József Attila Emlékmúzeumot.

A települést 1973-ban nagyközséggé avatták. Balatonszárszó 2003-ban elnyerte a legvirágosabb község címet, ezzel kijutott a nemzetközi versenyre. A nemzetközi ENTENTE FLORARE EUROPE 2004 versenyben a községek kategóriában ezüst fokozatot ért el.

SZÁRAZASZÓ VAGY SZÁR LÁSZLÓ?

szarlaszlo

Egy elmélet szerint Szárszó neve feltételezhetően az 1082-ből ismert szárazaszó (száraz völgy) szóból ered, amelyet akkor Zarrosozow alakban írtak. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. Ezen elmélet tarthatatlanságára Bakay Kornél régész professzor mutatott rá. "Szár-aszót (Balatonszárszó nevét) például kiszáradt völgyként magyarázzák, holott az aszó nemcsak kiszáradó völgyet, hanem patakot is jelent, mégpedig olyan völgyben folyó patakot, amely esős időben és olvadáskor keletkezik. Vagyis: a száraz völgy értelmezést a nyelvi adatok egyáltalán nem támasztják alá. De nem helyes a szár jelző (Száros aszó, 1082) értelmezése sem mert a somogyi Balaton-parton szép fenyő, nyár, platán, juhar, fűzerdők sorakoznak, nádasok és lápos térségek között.

Az új elmélet szerint Szárszó az Árpád-kori magyar királyság egyik települése volt, az István fia, Imre halálát követő trónviszály után alapította Szár László a dinasztiát, és fiától, I. Andrástól kezdve minden magyar király a Szár-nemzetség leszármazottja. Szárszó is Koppány, azaz Szár László országának része volt. Bakay Kornél szerint a szár türk eredetű szó, fehéret jelent. A források fehér és fekete Magyarországot emlegetnek, fehér alatt a keresztényt értve. Latin írások Szár Andrást fehér és katolikus királynak mondják, akár csak I. Bélát. Szár László fiai András, Béla és Levente voltak, Béla fia, László lett a későbbi Szent László, aki tehát unokája volt Koppánynak.

Az elméletet alátámasztja és egyben a Szárszó-Szólád települések közötti vallási turizmust is megerősíti a szomszédos szóládi Nezde-tetőn létrehozott Szkíta Golgota, mely szintén a Szent László-Koppány mítoszon alapszik. A somogyi hiedelmek szerint Koppány testét felnégyelés előtt kicserélték, bödönhajón elhozták és a Nezdén, a Szkíta Golgotán temették el.

Balatonszárszó névadójának szobrát 2015-ben  a kaposfői Torma János készítette fehér márványból, melyet a település könyvtára előtt helyeztek el. Köztéri szobrainkról bővebben itt olvashatsz.

JÓZSEF ATTILA ÉS BALATONSZÁRSZÓ  

jozsef attila muzeum

„Szárszón nem nyaraltam…”

Balatonszárszó neve összefonódik a költő halálával, aki szanatóriumi kezelése után 1937. november 4-én került Szárszóra, az egykori Horváth-panzió épületébe, ahol akkoriban nővérei laktak. Itt születtek utolsó költeményei (Talán eltűnök hirtelen…; Karóval jöttél…; Ime, hát megleltem hazámat…). December 2-án meglátogatták barátai (Ignotus, Fejtő, Hatvany), akik megpróbálták felvidítani a költőt. Másnap este a balatonszárszói vasútállomáson halálra gázolta egy tehervonat. A költőt a szárszói temetőben temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Az egykori panzióban 1955-ben nyílt meg a József Attila életét és pályáját bemutató kiállítás. 1970-ben a Somogy megyei Tanács megvásárolta az épületet, és a kiállítás anyagának bővítésébe kezdett. A hivatalos József Attila Emlékmúzeum 1972-től fogadja a látogatókat. A költőről és az Emlékházról bővebben e linken olvashatsz!

József Attila-kultusz Balatonszárszón

telepules1

A költészet napját 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Balatonszárszó kiemelten gondozza a költő emlékét, így a magyar líra ünnepe a település meghatározó, több mint 3 évtizedes múlttal bíró kulturális rendezvénye.

„Az elmúlt évtizedek során József Attila és Balatonszárszó neve elválaszthatatlanul összeforrt. A költőcsillagra emlékeztet Szárszón utca és park; művelődési ház és könyvtár. Nevét viseli az általános iskola. Szobra egy szép téren magasodik. Tárgyi emlékeit múzeum őrzi. Tragikus halálát a múlt évben felavatott emlékmű idézi a vasútállomás melletti parkban. Első sírhelyét sudár tölgyek vigyázzák: „íme, hát megleltem hazámat..." József Attilát eltemették Balatonszárszón és öt év múlva Budapesten. De: „csak a testét". Költészetének szellemét nem lehetett eltemetni. Ötven év óta minden esztendőben megemlékezett Szárszó a költő születésnapjáról s a szomorú balesetről (öngyilkosságról?). De: a József Attila-i szellem messze sugárzó hatásának szárszói első nagy szakasza 1967-ben kezdődött. Harminc évvel ezelőtt, a költő halálának 30. évfordulóján rendezték meg először az országos József Attila szavalóversenyt. A nagy esemény folytatódott 1968-ban, 70-ben, 72-ben és 1974- ben. (E találkozók története megtalálható a SZÁRSZÓ kötetben.) 1975-ben megszakadt a versmondók országos találkozóinak szárszói sorozata. A költő születésének 70. évfordulójára készülve a Magyar Televízió szakemberei megállapították, hogy műszaki szempontból televíziós közvetítésre nem alkalmas a balatonszárszói művelődési otthon. Így Kaposvárra került a szép ünnepség. Az 1975 után következő években elmaradtak a versmondók országos találkozói - pénzügyi okokból. Járási, megyei versmondó-találkozók a hetvenes, nyolcvanas években is voltak Balatonszárszón, ám 1988-ig kellett várni az 1967-74-es évek ünnepeinek méltó folytatására. 1988-ban kezdődött meg ismét az országos figyelmet keltő megemlékezések, költészetnapi ünnepségek sorozata.”

forrás: Nemes Márta: A költészet ünnepe Szárszón 1988-1996

Az újjáéledt ünnepségek szervezője, rendezője 1988 óta Nemes Márta a József Attila Általános Iskola magyar szakos tanárnője volt. Költészet Napi programunk 2019-ben immáron 32. alkalommal került az Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központja, az Általános Iskola, Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata, a József Attila Művelődési Ház, valamint a József Attila Emlékház közös szervezésében megrendezésre.

telepules2

2020-ban a Költészet Napi Versmondó Verseny kapta az Örökségünk - Somogyország Kincse kitüntető címet, amellyel az általános iskola és az önkormányzat több évtizedes tevékenységét ismerték el a balatonszárszói József Attila-kultusz megőrzésében. A díjat átvette Szabó Zoltánné Gelencsér Ilona igazgatónő.

A „SZÁRSZÓI KONFERENCIÁK”

1943as szárszói konferencia

Balatonszárszó múltjának feldolgozásakor nem maradhat ki annak a „Telepnek” a története, amelyik a község területén 1928-51 között minden nyáron fiatalok ezreit fogadta be konferenciákra, s otthonává lett többek között az 1943-as Magyar Élet konferenciának is. A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria (jelentése: Egyedül Istené a dicsőség) Diákszövetsége 1928-ban vásárolta meg a Nefelejts-villát, majd további vásárlásokkal bővítették a területet, ahol nyaranta a konferenciákat tartották. A legnagyobb hangsúly minden évben az egyetemisták, főiskolások konferenciáira esett. Előadóik között püspökök, egyetemi professzorok, írók, lelkészek találhatók.

reformátusok szárszói konferenciája

Az ifjúság az új magyar szellemért. – Magyar Élet Tábor

1943 augusztusában (23-29-ig) a Magyar Élet Könyvbarátainak társasága a Soli Deo Gloria szövetséggel közösen rendezte a szárszói Magyar Élet Tábort, aminek fő témája a magyar társadalom és gazdaság háború utáni kérdéseinek megvitatása volt. A 600 fős küldöttséget az értelmiségi református ifjúság mellett a katolikus fiatalok, írók és költők valamint a parasztság és munkásság képviselői alkották. A legnagyobb vitát Németh László előadása váltotta ki a harmadik útról. (A harmadik oldal lényeget már korábban így világította meg: „Tegyük fel, hogy van Új-Guineában egy párt, amely azt vallja, hogy Új-Guineának az angolokénak kell lennie. A másik párt szerint Új-Guinea csak a hollandok alatt lehet boldog. S most feláll valaki, és azt kérdezi: Nem lehetne Új-Guinea a pápuáké? Ez a harmadik oldal.”)

Szárszó 1993 Konferencia

Püski Sándor az 1943-as Szárszói Magyar Élet Konferencia 50. évfordulójának tiszteletére 1993. augusztus 24–25-én jubileumi találkozót szervezett. A találkozón jelen volt Püski Sándor, Csurka István, Bíró Zoltán, Szűrös Mátyás, Jobbágyi Gábor, Surján László, Tábori László, Bégány Attila, Füzessy Tibor, Elekes Andor. A balatonszárszói önkormányzat 2000-ben szobrot állított a konferencia emlékére. A „Telep” helyén ma a Soli Deo Gloria Református konferenciaközpont található, amelyet 2004-ben adtak át.

1993konferencia

Szárszói találkozó néven rendez 1993 óta évi rendszerességgel (a rendezvény 2004 és 2012 között szünetelt) értelmiségi találkozót Farkasházy Tivadar humorista, lapszerkesztő is itteni telkének kertjében. A találkozó célja némileg hasonló a korábbiéhoz, miszerint a közélet legkülönbözőbb területeit, azaz a politika, a gazdaság, a társadalomtudományok és a művészi élet meghatározó szereplőit egy fedél alá hozza, hogy közöttük párbeszédet serkentsen a hazai politikai és társadalmi problémák legfontosabb kérdéseiről. A házigazda ugyanakkor már az első találkozó előtt tisztázta a református telep vezetőivel, s feljebbvalóikkal, hogy esze ágában sincs a '40-es évek több itteni híres tanácskozásának folytatójaként feltűnni, de ha már a sors úgy hozta, hogy Szárszó volt a helyszíne a népi írók összejöveteleinek, valamint József Attila utolsó nyarainak, napjainak, akkor talán mások is elgondolkodhatnak itt az ország helyzetéről, sorsáról, jövőjéről. A korábbi találkozóval egybeeső helyszín választása egyébként nem volt szándékos, a humorista családja akkor már sok évtizede tulajdonosa volt a Soli Deo Gloria szomszédságában lévő teleknek, és ott minden évben hónapokat töltöttek el.

HITÉLET

katolikustempl

katolikus gyülekezet története

Oklevelek bizonyítják, hogy 1233-ban Bertalan, veszprémi püspök kápolnát építettet a faluban. A század végére már harangozókat is feljegyeztek. 1504-ben Szárszón plébánia működött, a plébános Sebestyén. A 16. század közepén készült török összeírásokban is találunk egyházi személyeket (János, Lőrinc). A török megszállás alatt elpusztult a középkori falu, templomával együtt.
1905-ben új kápolnát építettek, de a hívőknek ez kicsinek bizonyult ezért 1930-ban új templomot kezdtek építeni, amit 1932-ben szenteltek fel. Az egytornyos neoromán templomot 1983-ban egy nyugati irányú szárnyal bővítették.

8624 Balatonszárszó, Hősök tere 7-8. Telefon: +36 84/ 363-461 - Borza Miklós esperes

reformatustempl

református gyülekezet története

A szárszói református közösség első írásos feljegyzése 1734-ből való, mikor is Szárszó lelkipásztora Johannes Öri. 1746-ban egy korábbi császári rendelet miatt a falu lelkipásztorát elkergették, a szabad vallásgyakorlatot beszüntették.
A kalapos király türelmi rendelete (1781) után újra megindul a református közösség élete a faluban. 1791-ben templomot emelnek. 1839-ben a gyülekezet elhatározta, hogy új templomot épít. A klasszicizáló, késő barokk stílusú templom 1843-re készült el. A klasszicista szószéket kicsit később emelték. A régi torony helyett 1897-ben (az évszám ma is látható a tornyon) újat emeltek, amit vörösrézzel fedtek be. Ekkor alakult ki a templom végső mai formája.

8624 Balatonszárszó, Fő u. 53. Telefon: +36 84/ 343-217 - Konc Gáll László lelkipásztor

A gyülekezet weboldala: kattints ide

evangelikustempl

Az evangélikus gyülekezet története

A legfiatalabb gyülekezet története az 1930-as évekig nyúlik vissza. 1939-ben alakult meg a Balaton-Délvidéki Evangélikus Missziói Kör, amelynek lelkészi hivatala Balatonszárszón volt. A 20. század közepétől Szárszón működik a Magyarországi Evangélikus Egyház Balaton parti misszióotthona. A gyülekezet központi házát 1966-ban eladták, istentiszteleteiket a református templomban tartották. 1994–95-ben széles körű összefogással új templomot emeltek a református templom melletti téren, amit 1995 júniusában szenteltek fel. 2004-ben az Evangélikus Egyház felújította a misszióotthont.

8624 Balatonszárszó, Hősök tere 10. Telefon: +36 84/ 367-562 -Kőszeghy Miklós lelkész