“Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz”

József Attila 〉


DÍSZPOLGÁROK


 BALATONSZÁRSZÓI HÍRESSÉGEK

JÓZSEF ATTILA

“Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik”

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

“József Attila (1905–1937) élete 1936 nyarától kapcsolódik Balatonszárszóhoz. Augusztustól szeptember közepéig pihenéssel, udvarlással és versírással töltötte napjait a Palota panzióban, s örömmel foglalkozott Etus gyermekeivel, komolyan véve a jó szóval oktató, játszani is szerető nagybácsi szerepkörét. „Ez volt az utolsó szép nyara. Lesülve, meghízva, frissen tért haza, büszkén szép verseire” – emlékszik vissza erre az időre Németh Andor.

Másfél évvel később, 1937. november 4-én, csikorgó télidőben látta viszont a szép emlékezetű nyaralót. A jól fölszerelt budai szanatóriumból ide irányította orvosa, hogy családi körben, állandó és gondos felügyelet mellett folytatódjék a további „relatív gyógyulás”. A súlyosan depressziós költő azonban fölöslegesség-érzéstől, kishitűségtől szenvedett, s egyfolytában az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta.

Kétheti fagyoskodás után beköltöztek a Balaton-partról a villasorra, a Horváth panzió két szobájába. November 28-án szerelme, Flóra látogatta meg, december 2-án – a halálát megelőző napon – a Szép Szó vezérkara és az orvosa is fölkereste. Barátai új kötet-lehetőségről, lektori állásról és a régen várt Baumgarten-díj odaítéléséről hoztak „biztos” híreket.Másnapra mintha kicserélték volna, újra tervezgetett.

Nővéreivel gyengéd és segítőkész volt egész nap. Még az ebédet is megette, ami addig nem volt szokása. Újságot olvasott, mókázott a gyerekekkel, leveleket írt. Este – miközben Etus kenyeret dagasztott, Jolán a kicsiket fürdette – sétálni indult. Nem sokkal később kopogtattak: a halálhírét hozták. 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomáson a menetrendben nem szereplő, induló tehervonat halálra gázolta.

Jolánt a sorompónál csendőr tartóztatta föl, mögötte feküdt a halott költő, Nagy-Magyarország térképével letakarva. December 5-én a református egyház szertartásrendje szerint temették el nővérei, a helybeli kíváncsiskodók és a Pestről érkezett barátok, tisztelők – valamint Faludy György emlékei szerint – öt csendőr jelenlétében.

A szárszóiak bolond hírét keltették az öngyilkos ismeretlennek. Öt évvel később, amikor Budapesten, díszsírhelyen újratemették József Attilát, már a legnagyobb költőként tartották számon, szerte az országban.”

Írta: Valachi Anna irodalomtörténész

 

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

József Attila összes költeménye

 


CSUKÁS ISTVÁN

„A mese örök, mindegy, hogy mi a technikai körítés. Mindegy, hogy a gyerek számítógépezik, mert a kíváncsiság, ami gyerekké teszi, az megmarad”

 

 

Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, akinek meséin több generáció nőtt fel Magyarországon. Nyaranta rendszerint leköltözik Balatonszárszói telkére, ahol számos mesefigurát alkotott meg. Szárszó díszpolgára, a településen 2001-óta szabadtéri gyermekszínház viseli nevét.

 

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Csukás István digitalizált művei a Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán

 


RÓNAY GYÖRGY

„Bizonyos koron felül már nem az a fontos, mit mondanak az emberről, hanem, hogy ő mit tart saját magáról. Legbelül, négyszemközt saját magával, ott, ahol semmiféle ripacskodással, semmilyen ledér mutatvánnyal nem lehet elkendőzni az igazságot”

 

 

A budapesti születésű Rónay György családja 1941-ben vásárolta meg azt a balatonszárszói házat, ahol az író gyerekkorától kezdve haláláig nyarait töltötte. Emlékékét a házon emléktábla őrzi.

 


FARKASHÁZY TIVADAR

„Az önbizalom különben is olyan, mint a gyerek a vásárban. Pillanatok alatt el lehet veszíteni”

 

 

A Magyar Rádió első Humorfesztiváljának győztese 1993–2003 között balatonszárszói telke kertjében rendezte meg a Szárszói találkozókat.

 


ÁZSÓTH GYULA

,,Van ennek az intézetnek vagy 180 tanulója, s mind-mind szegény. Nemes és szép feladatra készülnek: szegény, gondsújtotta, porig alázott magyar népünk gyermekeit minden jóra, minden szépre tanítani„

 

 

1955-től 1974-es nyugdíjazásáig a balatonszárszói általános iskolában tanított. 1963-tól igazgatóhelyettes, 1968 és 1974 között pedig a szárszói iskola igazgatója. Nevéhez fűződött a helyesírás-tanítás egységesítését segítő „somogyi norma” kidolgozása.

A József Attila-kultusz elindításában és életben tartásában ugyancsak jelentős érdemei vannak, hiszen 1967-től fővárosi szervezésben évente öt rendezvénynek lehetett koordinátora, melyekről a televízió is tudósított.

 


OBÁDOVICS JÓZSEF GYULA

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezetője, a Scolar Kiadó alapítója. 15 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője.

Országszerte ismert fogalommá vált összefoglaló és gyakorló kézikönyv jellegű, nemzedékek által használt és rengeteg kiadást megért, Matematika c. közép- és felsőfokú ismereteket tárgyaló matematika-tankönyvéről, amelyet csak „az Obádovics” néven emlegetnek.

Fikciós műveket is alkot Sámán Simon álnéven. Nyugdíjba vonulása után Julius J. Coach néven erotikus regényeket jelentetett meg.


 


 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a az Adatvédelmi irányelveket és a sütik -Cookie szabályzatban foglaltakat.

Bezárás